Téllel jő a nyár.
Hajamat tépő szélben
fordul a világ.
Elfelejtesz majd,
tovatűnök, mint a hó,
de nem akarom.
Béka kuruttyol.
Tópart alatt kushadva
végtelen zenél.
Túl sok kérdéssel
elijeszted magadtól,
nem a te gondod.
Le nem írt sorok
vissza többet nem jönnek,
hiába várom.
Kitartott szárnyak,
csak ennyi kell, hogy elhagyj
mindent, ami fáj.
Nyugtalansággal,
álomtalan hajnalban
várom a csodát.